Gondolatok, írások

Verzió Filmfesztivál

2010 november, Toldi mozi

A korai orosz filmekből készült blokkokat nézem meg.

 

Dziga Vertov: A föld egyhatodá-ból (korábban láttam) kimaradt anyagból:

Szergej Ljamin: Dagesztán 1927

Jelizaveta Szvilova: Tunguzok 1927

u.ő:Buhara 1927

Jakov Kornyilev:Adigeföld 1928

Nyikolaj Konstantinov:Kamcsatka 1927

 

A Kamcsatka kivételével az első négy szól az emberről is, nemcsak a tájról, a térképről. A családi viszonyokról keveset, de mégis vannak képek nőkről, gyerekekről, a kunyhókról. Ismeretterjesztő filmek, térképpel stb, de mégis.

A Kamcsatka viszont, bár sokkal hosszabb, semmit sem mond az ott élőkről. Csak a halászatot és a halfeldolgozást mutatja részletesen (és persze csakis férfiakat).

Bővebben: Verzió Filmfesztivál

Kiemelkedő kulturális élmények

A színházak közül továbbra is a Katona József Színház a kedvencünk (mindig is az volt). Nagyon szeretem a Kétfejű fenevad előadást (Weöres Sándor darabja). Emlékszem, már 1983-ban is „nagyot szólt”, nagyon hatottak az áthallások: a törökök és a Habsburgok között hányódó Magyarországon átállnak az emberek, ide-oda, többször is… Hát még ma!

Decemberben egy új lengyel darabot láttunk a Kamrában, Dorota Maslowska-ét: Két lengyelül beszélő szegény román. Nehéz lenne keserűbb látleletet adni a mai valóságról: drogos buli, ahol rongyokba öltöznek az emberek, „brahiból”, hajléktalanok, csavargók, koldusok, bevándorlók, céltalanul bolyongó értelmiségiek, a vidéken tengődő, magukat a világ végén érző emberek, fogyatékosok. Nem kevésbé hatásos a színházi dramaturgia sem. Sorra lehull a lepel mindenről. Kiderül, hogy a „szegény román bevándorlók” nem románok, hanem lengyelek, a csúf külső - szándékosan elcsúfított külső (még a foghíjak is ragasztva vannak, a rongyosság is kimódolt), az összetartozónak látszó pár nem egy pár, a terhesség álterhesség stb., az autóút a hóborította hegyek között igazi tragédiába torkollik. Vagy mégsem?

Bővebben: Kiemelkedő kulturális élmények

Az Internet hasznáról

                    

Az Internet hasznáról, avagy egy kis önreflexió a honlapomra

 

E-mailen megkeresett egy költő, Kántor Zsolt, akit nem ismerek személyesen. Olvasta az Eisenstein és Joyce kapcsolatáról szóló esszémet, érdekesnek találta, ajánlhat-e nekem egy verset? Elfogadtam, köszönettel. A verset ihlető élmény az, hogy Eisenstein értette Joyce-ot (hogy csak ő értette-e jól, azt nem tudom eldönteni, mindenesetre az egyik lehetséges Joyce-olvasat az övé).

Az is nagyon érdekes ebben a történetben, hogy ha valaki Joyce-hoz keres anyagot, beüti a nevet a Google-ba, akkor rábukkan az én tanulmányomra, s ezáltal a Joyce-Eisenstein kapcsolatra mint témára is. A többszerzős tanulmánykötetet, amelyben írásom megjelent, nem találná meg anélkül, hogy valaki külön felhívná rá a figyelmét. Lám csak, milyen hasznos dolog az Internet!

 

Íme a vers:

Bővebben: Az Internet hasznáról