Római naplójegyzetek

A "Római naplójegyzetek" elé

2009 őszétől 2010 nyaráig néhány hónapot Rómában töltöttünk. Férjem kutatói szabadságát, subboticaljét szerveztük meg úgy, hogy mind a hárman ott tölthessünk egy tanévet. Férjem, J. az olasz irodalomról szóló könyvén dolgozott, és konferenciákat szervezett. Én is olvastam, jegyzeteket készítettem az olasz filmről szóló órámhoz, lányunk, Ági pedig ott járt egyetemre.

Itthoni barátaink sorra kérdezték, hogy vagyunk, mit csinálunk. Rájöttem, hogy nem győzök mindenkinek külön-külön írni, kinek a látott filmekről, kinek az olvasott könyvekről, kinek a szakmai eseményekről, kinek az olasz mindennapokról, kinek a családi-személyes dolgokról. Ekkor határoztam el, hogy naplót írok. Genthon István „Római napló” című könyve miatt nem nevezhettem így a jegyzeteimet, ezért „római naplójegyzetek” lett a címük.

A naplójegyzetekben azt próbáltam meg rögzíteni, ami érdekes lehet feltételezett olvasóim számára. Mindazt, ami nem puszta felsorolása a római nevezetességeknek, hanem reflexióim vagy nézőpontom miatt érdeklődésre tarthat számot. Ezért van jelentősége annak is, hogy nem először, és nem turistaként jártunk Rómában. A férjem régebben diplomataként már dolgozott ott. Vannak kapcsolataink, barátaink, ismerős közegben mozogtunk. Húsz évvel ezelőtt kislányunkat, Ágit mózeskosárban vittük ki, négy és fél év múlva óvodásként hoztuk haza. Most húszéves, egyetemista. Sok mindent másképp látok most, mint akkor, néhol éppen ezek a változások az érdekesek. Persze, ezek sem „objektívek”. Olaszország vagy a világ változott meg tizenöt-húsz év alatt? Vagy én öregedtem meg, vagy lettem élettapasztalatban gazdagabb? Lehet, hogy más a perspektívám, vagy az érzékenységem változott, a humorérzékem fejlődött? Nem tudom, talán is-is! Akkor elfogultan rajongtam Olaszországért, Rómáért. Most több abszurd vonást vettem észre az olasz mindennapi életben.

Bízva abban, hogy nemcsak az olasz kultúra iránt érdeklődők számára érdekesek a megfigyeléseim, hanem sokak számára, akik nyitottak a világra, a modern társadalomra, a mai mindennapi élet kissé reflektált (de nem tudományos) leírására, kicsit rövidítve, szerkesztve közzéteszem ezeket a jegyzeteket a Galamusban.

 


Bárdos Judit filmesztéta

I. Színek, hangulatok

Megérkeztünk!


Róma – Wikipédia

2009. október 3-án szombaton, késő este megérkezünk Rómába, a fiumicinói repülőtérre. Magyar barátunk, Pista vár bennünket. A Római Magyar Akadémia egyik vendéglakásában fogunk lakni.

A lakásban másik barátunk, Éva ajándéka fogad: lazacos szendvicsek, egy üveg pezsgő, és egy képeslap a Campo dei Fioriról. Nagyon jólesik a figyelmesség!

Bővebben: I. Színek, hangulatok